BiogazdálkodásEseménynaptárFórumArchívumFőoldal


Keresés indítása
részletes keresés
Biotermelők
Bioboltok
Biopiacok
Biokellékek
Szaktanácsadók





Húsvéti hagyományok
2006. 04. 12.

Húsvét talán a legvidámabb ünnepünk. Bár hajlamosak vagyunk csupán a hús-vétre, tehát a hús újbóli magunkhoz vételére, a böjt végére gondolni, és elfelejteni mindazt, amiről ez az ünnep hagyományosan szól.

Nézzük, miért is olyan jelentős ünnep a húsvét!

A húsvét ünnepi előkészületei, a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdődnek (ami idén március 1-jére esett), innentől kezdve 40 napig lemondunk az ételről - úgy, ahogy Jézus lemondott értünk életéről. Ez a fajta lemondás tulajdonképpen közösségvállalás, amely a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre. Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel.
Virágvasárnap a bevonulás napja. Ekkor az emberek pálmaágakkal, vagy barkákkal mennek a templomba. Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosásának napja (ma ez a vendégszeretet jelképe). Nagypéntek, pedig Jézus keresztre-feszítésének napja, a gyászünnep. Nagyszombat azonban már a feltámadás jegyében zajlik. Elindulnak a körmenetek, a templomokban gyertyát gyújtanak és lezárul a böjt is.

Tulajdonképpen Nagyszombathoz tartoznak a jellegzetes ételek is, mint például a tojás, a bárány és a kalács. Húsvét vasárnap maga a feltámadás napja. Ekkor sokan megnézik a Napfelkeltét, majd a hagyomány szerint bárányt fogyasztanak. A bárányevés az "áldozati bárányságot", azaz Jézus halálát szimbolizálja. Ezért is nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

A húsvét tehát - kinek ezért, kinek azért - ünnep. Ekkor minden lakásban sonka, kalács, tojás és torma kerül az asztalra. Nézzük, hogy készíthetjük el saját kalácsunkat!

Húsvéti foszlós kalács

Hozzávalók:

3,5 dl tej
1 kk cukor
3 dkg élesztő
50 dkg simaliszt
10 dkg vaj vagy margarin
5 dkg cukor és egy csipet só
3 tojás sárgája
5 dkg mazsola (de lehet mazsolátlan is)

1 dl langyos tejbe beletesszük a kávéskanálnyi cukrot és az élesztőt, majd meleg helyen megfuttatjuk. Ha kész, a liszt közepére öntjük és galuska keménységűre gyúrjuk (ez eddig a kovász). Ez után addig pihentetjük, amíg kétszeresére nem dagad. Ha megdagadt, akkor a három tojás sárgáját kikeverjük az 5 dkg cukorral, majd hozzáadjuk a 2,5 dl (szintén langyos) tejet, a 8 dkg megolvasztott vajat és a csipetnyi sót. Ezt összedolgozzuk a pihentetett kovásszal, és hólyagosra keverjük tésztát.
A tészta tetejét szórjuk meg liszttel, majd újból hagyjuk kelni. Ha ismét a kétszeresére nőtt, borítsuk ki a deszkára és dolgozzuk bele a mazsolát (amelyet előzőleg langyos vízben áztattunk).

Először formáljunk belőle három cipót, majd hosszúkás hengereket, ez után jöhet a fonás. Tegyük vajjal kikent formába, és ismét takarjuk le, hogy felvehesse a forma alakját, és annak tetejéig dagadhasson. Ekkor kenjük meg tojássárgájával. Előmelegített sütőben, 200 fokon, 40 perc alatt pirosra sül. A formában hagyjuk kihűlni.

Kapcsolódó írások:

Húshagyó, hamvazó, torkos
Reggeli torma




Csonka Viola

NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ a DTP Kreatív Műhely támogatásával
CIKK KÜLDÉSE E-MAILBEN a NetKert támogatásával




 felhasználó:  
 jelszó:  
Regisztráció
Elfelejtette jelszavát?
Tudnivalók
Partnereink
Belépés






ACT International - honlapkészítés / weblapkészítés OldaltérképImpresszum